Nem pontos azt mondani, hogy az emlősök általánosságban *többet* esznek más állatoknál. Inkább az a kérdés, *hogyan* és *mit* esznek. Íme a részletek:
* Anyagcsere-tempo: Az emlősök, különösen a kisebbek, magasabb anyagcsere-tempóval rendelkeznek, mint a hüllők vagy a kétélők. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban égetik az energiát, így több ételre van szükségük a tevékenységeik fenntartásához.
* Vérmelegség: Az emlősök vérmelegesek, azaz állandó testeletet tartanak függetlenül a környezettől. Ehhez sok energia, és így étel kell.
* Táplálkozási igények: Az emlősök étrendje rendkívül változatos, a növényevőtől a húsévőig az mindennivőkig. Egyes növényevők, mint a tehének, speciális emésztőrendszerrel rendelkeznek, ami nagy mennyiségű növénytáp engedélyezett fogyasztását teszi lehetővé, de mégis gyakori evést igényelnek.
* Életvonaluk hossza: Az emlősök általában hosszabb életet élnek, mint sok más állat, ami életük során magasabb ételfogyasztáshoz vezethet.
* Aktivitási szint: Bizonyos emlősök rendkívül aktívak, több energiát igényelve az ételtől a mozgásuk és viselkedésük fenntartásához.
Tehát nem arról van szó, hogy *többet* esznek, hanem hogy *gyakrabban* és *változatosabban* esznek, hogy kielégítsék specifikus energiabehovjukat.
Példák
* Egy kolibri állandóan kell, hogy egyen, hogy biztosítsa a magas anyagcseréjét és a repülést.
* Egy kígyó egyszer hetente egy nagy adagot enni, majd napokig nem kell tápot vennie.
* Egy ló nagy mennyiségű fűt eszik, de az emésztőrendszere lassú lebomlást tesz lehetővé.
Végső soron az állat ételigenye sok tényezőtől függ, beleértve a fajt, a méretet, az aktivitási szintet és a környezetet.