A farkasok nem játszanak a halottat a túlélésért. Ez a viselkedés, amit thanatosis-nak neveznek, gyakrabban előfordul kisebb állatoknál, mint az apóék és a bogarak.
A farkasok csúcspredátorok, azaz az élelmiszerlánc tetején állnak. A túléléshez az erőjükre, ügyességükre és a csorda instinctusaikra hagyatkoznak, nem a csalásra. Rendkívül intelligensek, és értik a halottjáték kockázatait, mint a további támadásra való sebezhetőséget vagy a necrofágia.
Bár a halottjáték működhet kisebb állatoknál kisebb ragadozók ellen, nem lenne hatékony nagyobb ragadozók, mint medvék vagy más farkasok ellen. Ilyen helyzetekben a farkasok inkább visszavívnak vagy menekülnek a veszély elkerülése érdekében.
Ezért a halottjáték nem túlélési stratégia a farkasoknál.