A késfogú macskák elsősorban a szülőhelyeiken élő nagy növényevőkre vadásztak. Ezek a ragadozók földrajzi régióktól és időszaktól függően változtak:
Mamutok: A pleisztocén korszakban a késfogú tigris (Smilodon) együtt élt a mamutokkal, és mind a felnőtteket, mind az ifjakat vadászhatták.
Óriási földirengetők: Ezeket a lassan mozogó, nagy növényevőket is megvadászták.
Lófélék: Az ősló fajok (equidák/paleo-lók) gyakori prédák voltak.
Szárnyak: A pleisztocén tájakon számos őzfaj élhetett, vadászként szolgálva.
A késfogú macskák rejtőzködéssel és leskelődéssel csapdába ejtették a prédáikat. Izmos testükkel megkérdőjelezték és megölték ezeket a nagy növényevőket. Érdemes megjegyezni, hogy a híres késfogak valószínűleg a vastag bőr és szövetek áttörésére خدمتtek adaptációként.