Az Abisszin (Aby) – az egyik legrégebbi tisztafajta
CFA szerint az egyik legrégebbi, de a pontos kor vita tárgya. Mióta a macskamutogatás elkezdődött (1800-as évek), az Abisszin az egyik legnépszerűbb rövidszőrű fajta Európában és Észak-Amerikában.
Történet
Óegyiptomi szobrok: hosszú lábú, rövidszőrű macskák. Síremlékek: hosszú, vékony, homokszínű szőrzet. Brit katonák hoztak Abissziniából (mai Etiópia) 1800-as években. Legrégebbi felismert Abisszin: Hollandia, Leiden Múzeum, ~1835 vásárlás. Első írásos említés: 1872. 1896-ra tenyésztői társulat Angliában.
Felismerés
Hosszú, vékony test, farok hosszabb a többinél. De nem annyira vékonyak, mint a sziámesek, arcuk sem olyan kinyújtott. Fej alakja tipikus, de fülök kicsit nagyok az arányban. Mindennek a homlokon látható „M” betű.
Színek
CFA 4 hivatalos színt ismer el: ruddy (gesztenye arany), fawn (barack-krém), red (fahéjas vörös), blue (bézs+fekete keverék -> kékes). Mindnyájuknak fehér orr/régió, világos alsó rész. Szemek sárga/zöld, leggyakrabban arany.
Természet
Aktív, nagyon intelligensek, szorosan kötődnek az emberekhez. Taníthatók egyszerű trükkökre, reklámok/TV. Jól kijönnek más állatokkal, gyerekekkel, idősekkel. Nem szeretik, ha fogják. Nem olyan hangosak, mint a sziámesek.
Egészségügyi problémák
Egészségesebbek sok tisztafajtánál (pl. perzsa), de hajlamosak: retina atrofia (vakság), patellaris luxatio (lapocka kiugrás), veseproblémák (renal amyloidosis – génes, nem tenyészteni ilyen egyedeket).