Lutino inseparabilis nemének felismerése: módszerek és DNS-teszt

A lutino gén és a nemi dimorfizmus

A „lutino” gén a perzsa inseparabilisok (Agapornis roseicollis) természetes mutációja. Általában a nemek különbözőek (szexuális dimorfizmus), de a lutinoinseparabilisoknál nehezebb. Több jel is segíthet, de végső soron DNS-vizsgálat lehet szükséges.

Nem meghatározási módszerek

  1. Ösvényvizsgálat (származás): A lutino gén szuchromoszómára van kötve.
    • Ha az apa lutino, az anya nem → minden lutino utód tojó.
    • Ha mindkét szülő lutino → hím és tojó utódok is lutinoak lehetnek.
  2. Testalkat összehasonlítása: Könnyebb, ha van ismert nemű inseparabilis összehasonlításra. Általában a tojó szélesebb fejjel és vállal rendelkezik.
  3. Medence mertani szélessége (palpáció):
    • Madár hátra vetve a tenyéren, ujjával a medence érzése.
    • Két csontos pont a farokbázis felett: ha keskenyen, majdnem egy pontban találkoznak → hím.
    • Ha a kiskujat be lehet tenni ביניהם → tojó (szélesebb medence).
  4. Állatorvosi DNS-vizsgálat: Ha a külső jellegzetek nem egyértelműek, az állatorvos vérvétellel megrendelheti a DNS-tesztet, ami 100%-os biztosítékot ad.

Fontos: A palpáció gyakorlatot igényel, nechezzen a madarat. Bizonyos esetekben csak a DNS-vizsgálat adhat pontos választ.