A papagájak meleg trópusi éghajlatban fejlődtek ki, mégis alkalmazkodnak a külső hőmérséklet változásaihoz speciális fiziológiai és viselkedési mechanizmusok révén.
Szigetelés és keringés
Tollak: A sűrű tollréteg szigetelést nyújt levegő becsapásával és a hőelvesztés csökkentésével. A legkülső tollak víztálló réteget alkotnak, ami megakadályozza a hőtávozolást a nedvesség révén.
Ellenszegmenyes hőcseremechanizmus: A lábukban és talpukban a papagájak egy keringési alkalmazkodást használnak, ami az artériás vér melegét átadja a vénás vérnek. Ez a rendszer a testhő nagy részét megtartja, még ha a talpjuk hideg felülethez ér is.
Anyagcser és viselkedés
Anyagcsere: A papagájaknak verhältnismäßig magas anyagcsererátájuk van, hatékonyan alakítják az ételt energivá és belső hőt termelnek. Néhány faj képes akár kontrollált torpor állapotba lépni az energia megtakarítása érdekében, ha kevés az étel.
Testtartás: Hűvös napokon a papagájak megduzzasztják a tollaikat, hogy vastagabb szigetelést teremtsenek. Melegebb körülmények között elterítik a tollaikat, hogy a hő a bőrön keresztül távozzen.
Túlmelegtség leadása
Heves lélegzés: Amikor a hőmérséklet extrémmá válik, a papagájak heves, sík és részlegesen nyitott csővel lélegeznek. A szájukban és a lélegzési felületeken történő párologatás hűtíti a testet. Nyelvük és a szájuk nyálkahártyája, ami gazdagított vérkeringéssel rendelkezik, segíti ezt a hőcserét.
További hűtési módszerek: Néhány papagáj kissé izzad a talpadóin, instinktíven árnyékot keres a forró napokon, és a friss vízhez való hozzáférés segíti a hidratáltságot és a párologatásos hűtést.
Ezeknek a mechanizmusoknak a kombinációjával a papagájak hatékonyan tartják és vezetik le a hőt, így различных környezeti hőmérsékleteken is jól érezhetik magukat.